Cseresznye

A magyarországi cseresznyenemesítést Brózik Sándor az 1950-es években kezdte meg a népi szelekció során kialakult helyi tájfajták szelekciójával. Ilyen, ma is termesztett tájfajtánk a Buda-vidéki termőtájból a 'Pomázi hosszúszárú' és a 'Solymári gömbölyű', illetve a Mátra-aljáról az Eger-Gyöngyös vidékén 'Egri fekete' néven termesztett fajtakörből származó 'Szomolyai fekete'.

A tájfajták szelekciója mellett nagy jelentőségű a klónszelekciós munka is. Legismertebb fajtánk a németországi eredetű 'Germersdorfi óriás'. A különböző változatok vegetatív szaporításával nyert „klónok” klónkísérletben való versenyeztetésével kiválasztott különböző virágzási idejű, illetve eltérő növekedési erélyű 'Germersdorfi 1'-es 'Germersdorfi 3'-as és 'Germersdorfi 45'-ös klónok állami elismerés után, klónfajtaként szerepelnek a fajtaválasztékban.

A hazai származású fajtaválasztékot jól egészítik ki az „újabb” honosításból származó más külföldi eredetű fajták:

  • a 'Münchebergi korai' fajta szintén német eredetű fajta, jelenlegi fajtaválasztékunk legkorábban, május második felének elején érő tagja.
  • a 'Bigarreau Burlat' fajta francia származású, Európában, Észak- és Dél Amerikában is igen elterjedt, a legkorábban érő, már igazán jó minőségű gyümölcsöt adó fajták egyike.
  • a 'Valerij Cskalov' fajta a volt Szovjetunióból, a Krímben lévő Melitopolból származik, mely a mai Ukrajna területén található. Ukrajnában széles körben termesztett, az ukrán cseresznyenemesítésben apai szülőként széleskörűen használt, a 'Bigarreau Burlatnak' egyik legjobb, vele azonos gyümölcsminőséget adó pollenadója.
  • a 'Krupnoplodnaja' mely szintén volt Szovjetúnióból, mai Ukrajna területén, a Krimben lévő Melitopolból, származik.  Középkései érése, igen nagy termőképessége, termésbiztonsága és nagy gyümölcse jelenti legfőbb értékeit.
  • a 'Van' fajtát Kanadában, a summerlandi kutatóintézetben állították elő. Az egész világon elterjedt és használt fajta. Korán és hosszan virágzik, virágpora sok termesztett cseresznyefajával kompatibilis, ezért a korai és a középidőben virágzó fajták jó pollenadójaként tartják számon.
  • a 'Stella' fajtát is a kanadai Summerlandban állították elő. Az első a termesztésbe bevezetett, gazdasági szempontból is értékes öntermékeny cseresznyefajta. Ez a fajta öntermékenységének köszönhetően igen nagy népszerűségre tett szert, a világ cseresznyetermesztő államainak nagy részén elterjedt. Gyümölcsének repedésre és rothadásra érzékenysége ellenére öntermékenysége, középkései érése és elfogadható gyümölcsminősége teszi értékessé.
  • a 'Sunburst' fajtát, melyet szintén a kanadai Summerlandban állították elő, öntermékenysége, középidejű érése és nagy gyümölcse jelenti legfőbb értékeit.

A cseresznye tervszerű keresztezéses nemesítése Magyarországon Brózik Sándor nevéhez fűződik. A nemesítési munkát Brózik nyugalomba vonulása után 1985-től napjainkig Apostol János folytatja, Szügyi Sándor segítségével.

A keresztezéses nemesítés első ciklusa alatt (1953-1957) végzett keresztezésekben, Brózik a 'Germersdorfi óriás' fajtát használta anyai szülőként, keresztezve azt olyan fajtákkal, mint 'Budakalászi helyi fekete', és a 'Podjebrád' sárga cseresznye. Ebben a ciklusban szerepelt még anyai szülőként a 'Hedelfingeni óriás' fajta is, melyet a nemesítő a 'Germersdorfi óriás' fajtával keresztezett. A keresztezéses nemesítési programból, illetve a Germersdorfi óriás szabadtermékenyüléséből származó hibrid magoncok képezték a szelekciós munka alapjait. Ennek a keresztezési ciklusnak az eredményeként állami elismerésben részesültek a 'Margit' (1987), a 'Linda' (1988), a 'Katalin' (1989) és a 'Kavics' (1999) cseresznyefajták.

A keresztezéses nemesítés második ciklusa 1972-ben kezdődött, melynek célja az öntermékeny fajták előállítása volt. A programban főképpen a 'Ljana', a 'Van' és az első keresztezési ciklus alatt előállított F1 nemzedékből származó 'Kavics' fajták keresztezése történt meg az angliai John Innes Inézetben előállított, és onnan származó, öntermékeny, 'Cherry Self fertile 45' és '46'-os mutánsokkal. A keresztezésekből származó hibridek közül született a 'Vera' és az első magyar öntermékeny fajta az 'Axel', mely jelenleg az egyik legkésőbbi érésű fajtánk és 1999-ben kapott állami elismerést.

A keresztezéses nemesítés harmadik ciklusa 1974-től 1984-ig tartott, melyben a 'Ljana', 'Bigarreau Burlat', 'Van', 'Trusenszkaja 2', 'Sárga Dragán', 'Hedelfingeni óriás' és ezek hibridjei képezték a nemesítői munka alapjait, melynek eredményeként számos ígéretes F2 és BC (visszakeresztezett) nemzedék keletkezett. A szelekciós bázist a 'Bigarreau Burlat' és az öntermékeny 'Stella' fajta keresztezéséből származó hibrid nemzedékek is bővítették és bővítik ma is. A hibridizációs munka eredménye az államilag elismert fajták sora: 'Rita', 'Aida', 'Tünde', 'Annus', 'Carmen', valamint öntermékeny 'Petrus', 'Sándor' és 'Paulus'.

A negyedik keresztezési ciklusban 1987-től, a 'Sunburst' és saját nemesítésű öntermékeny hibridjeink kerültek felhasználásra az öntermékeny hibridek további előállítása céljából.

 Az ötödik keresztezési ciklusban az öntermékenységre történő nemesítésen kívül 1998-tól megkezdődött a tervszerű nemesítés a gombabetegségekkel szembeni ellenállóképességre is.

 


A fontosabb cseresznyefajták érési ideje

 

Cseresznyefajták

Programajánló

2019. szeptember 6., péntek, 09:30
Helyszín: Imregi Családi Vendéglő (Rendezvény Terem) 2700 Cegléd Béke tér 8.
2019. november 6., szerda, 10:00
Helyszín: Körmendi Kulturális Központ 9900 Körmend Berzsenyi Dániel u. 11.