Mandula
A mandula a többi hazánkban termesztett gyümölcsfajjal összehasonlítva kis szerepet játszik gyümölcstermesztésünkben. Indokolhatja ezt az a tény, hogy termőhely igényét nálunk nehezebb kielégíteni. A mandula melegigényes gyümölcsfaj, érzékeny a tél végi és virágzáskori fagyokra, ezért olyan helyekre kell ültetni, ahol a fagy kockázata a legkisebb.
Ugyanakkor a mandula gyümölcse keresett és nagy értékű árucikk, a fogyasztói igényeket külföldi behozatalból tudjuk kielégíteni. A mandulabelet elsősorban a cukrászok és háziasszonyok mint cukrászati alapanyag használják, a mandula a marcipán készítés alapanyaga, emellett kozmetikai termékek (mandulaolaj), a reform élelmiszerek (mandulaliszt) fontos alkotója. Mindegyik termék nagy áruértéket képvisel. Felvetődik a kérdés, hogy hazai termesztéssel nem lehetne-e az import mandulát – vagy annak jó részét – kiváltani?
A mandula kutatás Magyarországon hosszú múltra tekint vissza. Az 1900-as évek elején uradalmi birtokokon találkozhatunk francia és olasz fajtákkal. A tájfajták szelekciója Magyar Gyula és Szisz Gyula nevéhez fűződik, az első magyar fajták az ő munkájuk eredményeképpen kerültek termesztésbe (pl. Diósdi félpapírhéjú, Szisz mandula). 1949-ben Akaliban létesült az első mandula fajtagyűjtemény Sárai Vilmos vezetése alatt. Sárai és Okályi Iván tájfajtákat emeltek ki a termesztés számára. A gyűjtemény keresztezéses nemesítésnek is alapjául szolgált. 1954-től az akali gyűjtemény intézetünk jogelődjéhez (a Kertészeti Kutató Intézethez) került, ezzel párhuzamosan új fajtagyűjtemény létesült Érden. A további mandula nemesítési munkát Brózik Sándor végezte, a ma termesztésben lévő fajták többsége ('Budatétényi 1', 'Budatétényi 70', 'Tétényi bőtermő', 'Tétényi kedvenc', 'Tétényi keményhéjú', 'Tétényi rekord') az ő nemesítői munkájának az eredményei. Emellett szükség volt a mandula fajtatársítási alapjainak kidolgozására, amely az ültetvények termésbiztonságát lehetővé teszi.
Munkánk célja
A hazánkban termesztett mandula fajták önmeddőek: biztonságos termésmennyiséget csak pollenadó fajta ültetésével érhetünk el, amelyet igen körültekintően kell kiválasztani. A spanyol és olasz fajták között azonban vannak olyan öntermékeny fajták, amelyek a nemesítők szerint a mi éghajlati adottságainkat bírják. Célunk ezen külföldi fajták kipróbálása, valamint a hazai ökológiai adottságokhoz jól alkalmazkodó magyar fajták tovább nemesítése öntermékeny mandulafajták előállításának reményében. Az így előállított fajták termesztésével reményeink szerint a hazai mandula termesztés kockázatát csökkenthetjük. Gyűjteményünkben értékelni kívánjuk a már meglévő hibrid állományt fagytűrő képesség, virágzási sajátosságok és gyümölcs minőség tekintetében.
Mandulafajták
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).
Hasznos linkek
