Prof. Szentiványi Péter, dió- és gesztenye nemesítő, az MTA doktora, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet tudományos tanácsadója 2018. október 6.-án hunyt el.
Temetése október 25-én volt Rétszilason. Az Intézet részéről Dr. Andor Domonkos, egykori kutatótársa búcsúztatta.
1951-ben szerzett diplomát az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság Tudományi Karán. Már 1949-től az egyetem Különleges Gyümölcstermesztési Tanszékén Mohácsy Mátyás professzor úr irányítása mellett, az MTA ösztöndíjasaként dió- és szelídgesztenye kutatásokra szakosodott. E kutatómunkáját a Kertészeti Kutatóintézetnél, majd ennek jogutódjainál folytatta gyakorlatilag élete végéig. Dr. Szentiványi Péter a tudományos alapokra helyezte a dió- és gesztenyetermesztést, aminek köszönhetően ma már nem unokáinknak ültetjük a diófáinkat.
Kutatómunkájának eredményeképpen már pontosan tudjuk a hazai dió- és gesztenye fajták geno- és fenotipikus sajátosságait. Ezzel a munkájával ennek a két gyümölcsfajnak jövedelmező árutermesztését alapozta meg. Munkásságához fűződik a tavaszi fagyokat tűrő dió genotípusok fenológiai törvényszerűségeinek feltárása a nagy termőképességű, oldalrügyeken is termő, és kiváló minőségű gyümölcsöt adó fajták kiválasztása, valamint a dió és gesztenye kézben oltásos szaporítási technológiájának kidolgozása.
Élete során tíz dió, hat szelídgesztenye és egy mogyorófajtája kapott állami elismerést. Dió fajtái: Alsószentiváni 117, Milotai 10, Tiszacsécsi 83, Milotai bőtermő, Milotai kései℗, Milotai intenzív, Bonifác℗, Alsószentiváni kései℗. Szelídgesztenye fajtái: Nagymarosi 22, Nagymarosi 37, Nagymarosi 38, Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Kőszegszerdahelyi 29.
Dr. Szentiványi Péter neve egybeforrt a magyar diótermesztés fellendítésével, hiszen fajtái 50 éve vezető szerepet töltenek be nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medencei diótermesztésben, háttérbe szorítva a velük egyidős külföldi nemesítésű konkurens fajtákat, mivel a magyar nemesítésű diófajták produkálják a legnagyobb gyümölcsméretet, és a legkorábbi érési időt a Föld északi féltekéjén termesztett fajták közül, valamint kiváló bélminőségükkel, beltartalmukkal, és ízvilágukkal tűnnek ki.
Tudományos fokozatai: 1858-ban a Kertészeti Egyetemen doktori, 1985-ben a MTA-n a mezőgazdasági tudományok kandidátusi, 1992-ben az MTA doktora címet szerezte meg.
Kitüntetései: Fleischmann Rudolf Díj (1992), Rudolf Hermann Díj (Geisenheim) (1996), A Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2011), FM Életfa Emlékplakett Arany Fokozata (2016)
Szerencsés ember volt, mert hosszú életén át mindig szenvedélyesen kedvenc témájával foglalkozhatott, és ehhez támogatást is kapott családjától, intézetünktől, munkatársaitól.
Munkásságával a magyar diótermesztés Európa-szerte elismertté tette, távozásával nagy űrt hagyott maga után, emlékét kegyelettel őrizzük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).