A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet a cseresznye- és a meggytermesztőket hívta Érdi Kísérleti Állomására, a szakmához tartozók körében jól ismert Elvira majorba, az évenként megrendezett fajtabemutatóra és szakmai tanácskozásra.
Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója az egybegyűlteket köszöntve arra emlékeztetett, hogy nincs olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország, ahol a sikerek, az eredmények ne a tudásra, az innovációra, és az eredményes, jól működő szak- és felsőfokú képzésre épülnének. Így van ez Magyarországon is, ezen a területen panaszra nincs okunk, de elégedettek sem lehetünk még. A tanácskozásról szólva kiemelte, hogy az egy elismert rendezvény a szakmai körökben, amit várnak a gazdálkodók, az ágazat szereplői. Igen jelentős területekről van szó, hiszen a meggy a második legnagyobb területen termesztett gyümölcsünk, és a cseresznye-termesztés is folyamatosan tör előre. Mint mondta, büszkeséggel tölthet el bennünket az a kimagasló eredmény, hogy két olyan gyümölcsfajról van szó, ahol a magyar fajták és hibridek súlya meghatározó. A meggy esetében szinte teljes egészében magyar fajtákat termesztünk és a cseresznyénél is nagyon jelentős, mintegy 80 százalékos arányt képviselnek a hazai fajták, mutatva, hogy sikeres az a munka, amit a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben, más intézetekben és az egyetemeken végeztek az elmúlt időszakban. Ezek a szép eredmények természetesen nem jelentik azt, hogy nincs további feladatunk ezen a területen. Évről évre előkerülnek olyan ágazati problémák, anomáliák, amelyek kezelést, beavatkozást igényelnek. Sok esetben, sajnos, azzal függnek össze, hogy a teljes termékpálya felépítettsége olykor hiányos még. Ezen a területen is folytatni kell azokat a kutatásokat, innovációs feladatokat, amelyek a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben is folynak, akár a tárolással, post harvest technológiával, vagy olyan innovatív termékekkel kapcsolatban, amelyek akár prémium termékként is megjelenhetnek a piacon. Erre kiváló példa az az alkoholos ital, amelyet az elmúlt években a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, a NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet közösen fejlesztett ki és most már szabadalmi eljárás alatt van.
Tudjuk jól, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt 8-10 évben örvendetesen növekedett, ha a kibocsátást nézzük – de azt is jól tudjuk, hogy van még lehetőség, hogy tovább növeljük ezeket az eredményeket. Ez vonatkozik többek között a kertészeti ágazatra, ami az összes kibocsátás 13-14 százalékát adja, vagy a friss gyümölcsre, melynek kibocsátása nem éri el a négy százalékot. Adott a lehetőség a fejlődésre, a következő években bőven lehetséges az az előremenetel, hogy akár 40-45 százalékkal tudjuk a kibocsátást növelni, akár a kertészeti ágazat, akár a friss gyümölcsök szintjén. A főigazgató kifejezte meggyőződését, hogy ezek a szakmai programok, tanácskozások is hozzájárulnak az ágazatot érintő korszerű ismeretek megosztásához, segítve a gazdálkodók ismeretszerzését. Dr. Gyuricza Csaba végül hangsúlyozta, hogy a szakemberek nem csak az ilyen rendezvények alkalmával kereshetik fel a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ intézeteit; ezekhez bármikor bizalommal fordulhatnak szakmai kérdéseikkel – hiszen a NAIK fontos küldetése az is, hogy napi szinten is segítse a gazdálkodókat.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).