Az utóbbi években akkorára nőtt az érdeklődés a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének kajszinapját illetően, hogy külső helyszínt kellett keresni a több, mint 100 résztvevő számára. Idén a tavaszi fagyok okozta károk mérséklését határozták meg a rendezvény témájának. Az előadók kitértek arra, hogy a hazai kajszi kutatásra, a magyar fajták használatára, a technológiai fejlesztésekre mekkora az igény, majd kiemelték azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek hatékonyabbá teszik a kutatást, illetve hosszútávon csökkentik a kiadásokat.
A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének ceglédi kutatóállomásán (sokaknak csak „a Ceglédi Gyümölcskutató”) idén július 18-án került megrendezésre a Kajszinap.
A megnyitóban Lakatos Tamás intézetigazgató elmondta, hogy a termésbiztonság egyik kulcsa a virágrügyek és a virágok megóvása a faggyal szemben, mindent meg kell tennünk ezügyben a jó termésért.
Ezután köszöntőt mondott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, Dr. Gyuricza Csaba. Beszédében kifejtette, hogy a fejlesztések egyik fő iránya az öntözőrendszerek kialakítása, amelyek elengedhetetlenek a mai modern gyümölcstermesztésben. Az újonnan beállított kajszi, szilva és alanykísérletek öntözhetők lesznek, így pontosabb, megbízhatóbb eredmények születhetnek, jobb kondíciójúak lesznek az ültetvények. A másik nagyobb beruházás a kutatóállomás energetikai célú felújítása lesz, ami főként szigetelést és nyílászáró cserét jelent. Ezzel jelentős energiamegtakarítás érhető el, csökkennek a rezsiköltségek, több pénz jut kutatásra.
Az első szakmai előadást Mendel Ákos, a kajszikutatás vezetője tartotta, mely a ceglédi kajsziültetvényekben folyó fagyvizsgálatokról szólt. Cegléd kiváló hely a kajszi fagyérzékenységének kutatására, hiszen tíz évből nyolcban jelentkezik valamilyen szintű fagykár.
A 2018-as év alkalmas volt azoknak a fajtáknak a kiválasztására, amely keringése kifejezetten későn indul meg, valamint jól tűrik a késői fagyokat is. Ezek pedig a következő fajok: Ceglédi bájos, Ceglédi Piroska, Gönci 83, Ceglédi zamatos, Bergeron, Nyujtó Ferenc emléke.
Dr. Szalay László kutatásaiból kiderült, hogy a magyar fajták fagytűrése kifejezetten jó. Fontos a megfelelő fagytűrőképességű fajta kiválasztása, a jó kondíció és a jó növényegészség a biztonságos termesztéshez.
Ezt követően Dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár tartott előadást. Szerinte a kajszi számára a legalkalmasabbak a következő alanyok, ebben a sorrendben: kajszi magonc, mirobalan magonc, mirobalan klónalany és fajhibrid (Myrobalan 29C, Marianna, Ishtara), kökényszilva (St Julien), házi szilva (WaVit, Torinel, Avifel) és végül az őszibarack, mandula és fajhibridek (Gf 305, Rubira, Rootpack R).
Őt Borsos Gergely, a Fairfruit Kft. szaktanácsadója követte az előadások sorozatában.
Elmondta, hogy munkája során a fagyvédelmi gyertyák használatát szokta javasolni. Kellő számú gyertya kihelyezésével és jó munkaszervezéssel akár 5°C-ot is lehet emelni az ültetvény léghőmérsékletén. Hektáronként 2 fő egy óra alatt tudja begyújtani a gyertyákat, melyek akár 12 óráig is éghetnek. Napi 2-3 óra égetéssel ezek a gyertyák 1 M Ft/ha-ból 4-5 évig is meg tudják óvni a virágokat.
Utolsóként Szénási Tibor, a Szénási Gyümölcs Kft vezetője tartott beszámolót. A folyamat elejétől a végéig együtt dolgozik mindenki a szövetkezetben.
Szénási úr szerint ebben rejlik az ő sikerük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).
Hasznos linkek
