MTA Gyümölcstermesztési Albizottságának kihelyezett ülése Intézetünkben
2020. január 3., péntek, 14:44

Az MTA Kertészet- és Élelmiszertudományi Bizottságának Gyümölcstermesztési Albizottsága kihelyezett ülést tartott a NAIK GYDKI budatétényi központjában. Az albizottsági tagok és meghívottak közül 22 fő vett részt az ülésen, amelynek kiemelt témája a „A hazai gyümölcsfajta-nemesítés és fajtainnováció helyzete, megoldandó feladatai” volt. Két előadást követően intenzív szakmai műhelyvitára került sor.

Az első előadást Dr. Tóth Magdolna egyetemi tanár, az MTA doktora tartotta „Almanemesítési kihívások és tanulságok” címmel. A professzorasszony almanemesítési programját 1984-ben kezdte, munkáját az akkori Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési tanszéke támogatta. Először külföldi nemesítő műhelyek munkáját tanulmányozta, ezek alapján dolgozta ki saját nemesítő programját. A keresztezésből származó magoncokat több lépcsőben negatív szelekciónak vetette alá. Az első lépéseknél kiszelektálta a varasodásra és lisztharmatra érzékeny magoncokat, majd komplex gyümölcs tulajdonságok és a tűzelhalás ellenállóság alapján tovább folytatta a magoncok selejtezését. Kezdetben a nemesítés technológiáját is ki kellett dolgozni, valamint a technikai feltételeket is meg kellett teremteni, mindezek során számos nehézséggel szembesültek. Idővel az almanemesítésbe egyre több kolléga bekapcsolódott, és több laboratórium létrehozása is segítette a munkát (gyümölcs-morfológia, erwinia labor, analitika, molekuláris genetika). A munka eredménye a jelenleg összesen 12 államilag elismert vagy bejelentett fajta.

Ezt követően Dr. Varga Jenő a NAIK GYDKI fertődi állomásának vezetője, tudományos főmunkatársa tartott előadást „Bogyós gyümölcsűek nemesítésével szemben támasztott igények, kihívások napjainkban” címmel. Az előadó a kihívások között első helyen a klímaváltozást említette, amely mindegyik bogyós gyümölcsfaj termesztését megnehezíti, egyben a nemesítést is újra kell értelmezni. Ígéretes málna fajták a Rubus occidentalis szárazság-, hő- és hidegtűrő faj felhasználásával kapott utódok közül kerülhetnek ki. A szeder esetében a fagytűrés, valamint a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellenállóság az újabb célkitűzés, ez utóbbi ellen korai érésű fajták nemesítésével próbálnak védekezni.

A hazai szamócanemesítés ellen hat a feldolgozó üzemek megszűnése. A friss fogyasztásra alkalmas import gyümölcsök jó pulton tarthatósággal rendelkeznek, de hiányzik a szamóca íz, ezért cél olyan hazai fajták nemesítése, amelyek kemény húsállományúak, de aromásak.

A fekete- és pirosribiszke nemesítésben a virágzáskori meleg és szárazság kötődési problémákhoz vezet. Génforrások lehetnek az észak-európai és lengyel fajták.

A hazai bodzatermesztést jelenleg egyetlen fajta, a Haschberg uralja. A fertődi nemesítés véletlen magoncok és tájfajták szelekciójával, azok értékelésével szeretne új fajtákat előállítani.

Több hozzászóló is megemlítette, hogy a nemesítői utánpótlás akadozik. Szani Zsolt (NÉBIH) egy gyümölcsnemesítői érdekvédelmi szövetség létrehozását javasolta. Hunyadi István (FruitVeB) szerint a gyümölcstermelőket is be kellene vonni a nemesítés támogatásába. Ugyanakkor a jól működő hazai gyümölcsültetvények köre is egyre szűkül. Probléma a magyar nemesítésű fajták elterjedését segítő marketing tevékenység hiánya.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.