Az MTA Kertészet- és Élelmiszertudományi Bizottságának Gyümölcstermesztési Albizottsága kihelyezett ülést tartott a NAIK GYDKI budatétényi központjában. Az albizottsági tagok és meghívottak közül 22 fő vett részt az ülésen, amelynek kiemelt témája a „A hazai gyümölcsfajta-nemesítés és fajtainnováció helyzete, megoldandó feladatai” volt. Két előadást követően intenzív szakmai műhelyvitára került sor.
Az első előadást Dr. Tóth Magdolna egyetemi tanár, az MTA doktora tartotta „Almanemesítési kihívások és tanulságok” címmel. A professzorasszony almanemesítési programját 1984-ben kezdte, munkáját az akkori Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési tanszéke támogatta. Először külföldi nemesítő műhelyek munkáját tanulmányozta, ezek alapján dolgozta ki saját nemesítő programját. A keresztezésből származó magoncokat több lépcsőben negatív szelekciónak vetette alá. Az első lépéseknél kiszelektálta a varasodásra és lisztharmatra érzékeny magoncokat, majd komplex gyümölcs tulajdonságok és a tűzelhalás ellenállóság alapján tovább folytatta a magoncok selejtezését. Kezdetben a nemesítés technológiáját is ki kellett dolgozni, valamint a technikai feltételeket is meg kellett teremteni, mindezek során számos nehézséggel szembesültek. Idővel az almanemesítésbe egyre több kolléga bekapcsolódott, és több laboratórium létrehozása is segítette a munkát (gyümölcs-morfológia, erwinia labor, analitika, molekuláris genetika). A munka eredménye a jelenleg összesen 12 államilag elismert vagy bejelentett fajta.
Ezt követően Dr. Varga Jenő a NAIK GYDKI fertődi állomásának vezetője, tudományos főmunkatársa tartott előadást „Bogyós gyümölcsűek nemesítésével szemben támasztott igények, kihívások napjainkban” címmel. Az előadó a kihívások között első helyen a klímaváltozást említette, amely mindegyik bogyós gyümölcsfaj termesztését megnehezíti, egyben a nemesítést is újra kell értelmezni. Ígéretes málna fajták a Rubus occidentalis szárazság-, hő- és hidegtűrő faj felhasználásával kapott utódok közül kerülhetnek ki. A szeder esetében a fagytűrés, valamint a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellenállóság az újabb célkitűzés, ez utóbbi ellen korai érésű fajták nemesítésével próbálnak védekezni.
A hazai szamócanemesítés ellen hat a feldolgozó üzemek megszűnése. A friss fogyasztásra alkalmas import gyümölcsök jó pulton tarthatósággal rendelkeznek, de hiányzik a szamóca íz, ezért cél olyan hazai fajták nemesítése, amelyek kemény húsállományúak, de aromásak.
A fekete- és pirosribiszke nemesítésben a virágzáskori meleg és szárazság kötődési problémákhoz vezet. Génforrások lehetnek az észak-európai és lengyel fajták.
A hazai bodzatermesztést jelenleg egyetlen fajta, a Haschberg uralja. A fertődi nemesítés véletlen magoncok és tájfajták szelekciójával, azok értékelésével szeretne új fajtákat előállítani.
Több hozzászóló is megemlítette, hogy a nemesítői utánpótlás akadozik. Szani Zsolt (NÉBIH) egy gyümölcsnemesítői érdekvédelmi szövetség létrehozását javasolta. Hunyadi István (FruitVeB) szerint a gyümölcstermelőket is be kellene vonni a nemesítés támogatásába. Ugyanakkor a jól működő hazai gyümölcsültetvények köre is egyre szűkül. Probléma a magyar nemesítésű fajták elterjedését segítő marketing tevékenység hiánya.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).