Zeller Zoltán István
Publikációk
Könyv, könyvfejezet, könyvrészlet
- Zeller Z. (2009): A nagymarosi szelídgesztenyések természetvédelmi kezelési terve. Nagymaros
- Bürgés Gy., Murányi Z., Radócz L., Zeller Z. (2010): A nagymarosi szelídgesztenyések története, ápolása, védelme. Debreceni Egyetem Kiadója. Nagymaros
- Bürgés Gy., Murányi Z., Radócz L., Zeller Z. (2013): Chestnut cultivation and revitalization program in Nagymaros (Hungary). Debreceni University Publishing. Debrecen –
- Zeller Z. (2014): A nagymarosi szelídgesztenyések In.: Fésű J. Gy. – Hála J. (szerk.): Börzsönyvidék 5. A Börzsöny erdői és vizei. A Börzsöny Múzeum Baráti Köre. 51. – 94.
- Radócz L., Szentiványi P., Zeller Z., Láng A. (2014): Az európai szelídgesztenye szaporítása, ápolása, védelme. Debreceni Egyetem Kiadója. Debrecen – Nagymaros.
Folyóiratban megjelent tudományos, ismeretterjesztő, népszerűsítő szakcikkek, közlemények:
- Zeller Z. (2012): Emberi természet a Dunakanyar szívébe zárva. Agroinform. Budapest. 21. évf. 2012/7. sz. 39 – 41.
- Zeller Z. (2014): A szelídgesztenye szerepe, jelentősége a Kárpát-medencében a vidékfejlesztő szemével. Agroinform. Budapest. 23. évf. 2014/8. szám 20-22.
- Csizmár M., Nagy I., Albert L., Zeller Z., Bratek Z. (2014): Mikorrhiza-képző gombák a nagymarosi szelídgesztenyésekben. Mikológiai Közlemények, Clusiana 53 (1–2): 5–17.
- Zeller Z. (2015): Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét. Agrofórum. Budapest. 58. extra. 68-73.
- Zeller Z. (2015): A sokoldalú szelídgesztenye. Kertészet és Szőlészet. Budapest. 64. évf. 10. szám 11-12.
- Zeller Z. (2015): Történelmi lépések Nagymaroson. Kertészet és Szőlészet. Budapest. 64. évf. 43. szám 14-15
- Zeller Z. (2015): A szelídgesztenye. Kertbarát magazin. Budapest. 38. évf. 9-10. szám 28-30
- Zeller Z. (2015): „Történelmi barangolás” Nagymaroson, a gesztenyésekben. Agrofórum. Budapest. 26. évf. 11. szám 28-30
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).