Cseresznye
A magyarországi cseresznyenemesítést Brózik Sándor az 1950-es években kezdte meg a népi szelekció során kialakult helyi tájfajták szelekciójával. Ilyen, ma is termesztett tájfajtánk a Buda-vidéki termőtájból a 'Pomázi hosszúszárú' és a 'Solymári gömbölyű', illetve a Mátra-aljáról az Eger-Gyöngyös vidékén 'Egri fekete' néven termesztett fajtakörből származó 'Szomolyai fekete'.
A tájfajták szelekciója mellett nagy jelentőségű a klónszelekciós munka is. Legismertebb fajtánk a németországi eredetű 'Germersdorfi óriás'. A különböző változatok vegetatív szaporításával nyert „klónok” klónkísérletben való versenyeztetésével kiválasztott különböző virágzási idejű, illetve eltérő növekedési erélyű 'Germersdorfi 1'-es 'Germersdorfi 3'-as és 'Germersdorfi 45'-ös klónok állami elismerés után, klónfajtaként szerepelnek a fajtaválasztékban.
A hazai származású fajtaválasztékot jól egészítik ki az „újabb” honosításból származó más külföldi eredetű fajták:
- a 'Münchebergi korai' fajta szintén német eredetű fajta, jelenlegi fajtaválasztékunk legkorábban, május második felének elején érő tagja.
- a 'Bigarreau Burlat' fajta francia származású, Európában, Észak- és Dél Amerikában is igen elterjedt, a legkorábban érő, már igazán jó minőségű gyümölcsöt adó fajták egyike.
- a 'Valerij Cskalov' fajta a volt Szovjetunióból, a Krímben lévő Melitopolból származik, mely a mai Ukrajna területén található. Ukrajnában széles körben termesztett, az ukrán cseresznyenemesítésben apai szülőként széleskörűen használt, a 'Bigarreau Burlatnak' egyik legjobb, vele azonos gyümölcsminőséget adó pollenadója.
- a 'Krupnoplodnaja' mely szintén volt Szovjetúnióból, mai Ukrajna területén, a Krimben lévő Melitopolból, származik. Középkései érése, igen nagy termőképessége, termésbiztonsága és nagy gyümölcse jelenti legfőbb értékeit.
- a 'Van' fajtát Kanadában, a summerlandi kutatóintézetben állították elő. Az egész világon elterjedt és használt fajta. Korán és hosszan virágzik, virágpora sok termesztett cseresznyefajával kompatibilis, ezért a korai és a középidőben virágzó fajták jó pollenadójaként tartják számon.
- a 'Stella' fajtát is a kanadai Summerlandban állították elő. Az első a termesztésbe bevezetett, gazdasági szempontból is értékes öntermékeny cseresznyefajta. Ez a fajta öntermékenységének köszönhetően igen nagy népszerűségre tett szert, a világ cseresznyetermesztő államainak nagy részén elterjedt. Gyümölcsének repedésre és rothadásra érzékenysége ellenére öntermékenysége, középkései érése és elfogadható gyümölcsminősége teszi értékessé.
- a 'Sunburst' fajtát, melyet szintén a kanadai Summerlandban állították elő, öntermékenysége, középidejű érése és nagy gyümölcse jelenti legfőbb értékeit.
A cseresznye tervszerű keresztezéses nemesítése Magyarországon Brózik Sándor nevéhez fűződik. A nemesítési munkát Brózik nyugalomba vonulása után 1985-től napjainkig Apostol János folytatja, Szügyi Sándor segítségével.
A keresztezéses nemesítés első ciklusa alatt (1953-1957) végzett keresztezésekben, Brózik a 'Germersdorfi óriás' fajtát használta anyai szülőként, keresztezve azt olyan fajtákkal, mint 'Budakalászi helyi fekete', és a 'Podjebrád' sárga cseresznye. Ebben a ciklusban szerepelt még anyai szülőként a 'Hedelfingeni óriás' fajta is, melyet a nemesítő a 'Germersdorfi óriás' fajtával keresztezett. A keresztezéses nemesítési programból, illetve a Germersdorfi óriás szabadtermékenyüléséből származó hibrid magoncok képezték a szelekciós munka alapjait. Ennek a keresztezési ciklusnak az eredményeként állami elismerésben részesültek a 'Margit' (1987), a 'Linda' (1988), a 'Katalin' (1989) és a 'Kavics' (1999) cseresznyefajták.
A keresztezéses nemesítés második ciklusa 1972-ben kezdődött, melynek célja az öntermékeny fajták előállítása volt. A programban főképpen a 'Ljana', a 'Van' és az első keresztezési ciklus alatt előállított F1 nemzedékből származó 'Kavics' fajták keresztezése történt meg az angliai John Innes Inézetben előállított, és onnan származó, öntermékeny, 'Cherry Self fertile 45' és '46'-os mutánsokkal. A keresztezésekből származó hibridek közül született a 'Vera' és az első magyar öntermékeny fajta az 'Axel', mely jelenleg az egyik legkésőbbi érésű fajtánk és 1999-ben kapott állami elismerést.
A keresztezéses nemesítés harmadik ciklusa 1974-től 1984-ig tartott, melyben a 'Ljana', 'Bigarreau Burlat', 'Van', 'Trusenszkaja 2', 'Sárga Dragán', 'Hedelfingeni óriás' és ezek hibridjei képezték a nemesítői munka alapjait, melynek eredményeként számos ígéretes F2 és BC (visszakeresztezett) nemzedék keletkezett. A szelekciós bázist a 'Bigarreau Burlat' és az öntermékeny 'Stella' fajta keresztezéséből származó hibrid nemzedékek is bővítették és bővítik ma is. A hibridizációs munka eredménye az államilag elismert fajták sora: 'Rita', 'Aida', 'Tünde', 'Annus', 'Carmen', valamint öntermékeny 'Petrus', 'Sándor' és 'Paulus'.
A negyedik keresztezési ciklusban 1987-től, a 'Sunburst' és saját nemesítésű öntermékeny hibridjeink kerültek felhasználásra az öntermékeny hibridek további előállítása céljából.
Az ötödik keresztezési ciklusban az öntermékenységre történő nemesítésen kívül 1998-tól megkezdődött a tervszerű nemesítés a gombabetegségekkel szembeni ellenállóképességre is.
A fontosabb cseresznyefajták érési ideje
Cseresznyefajták
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).