Mogyoró
A közönséges mogyoró (Corylus avellana L.) Közép-Európában, így hazánkban is őshonos gyümölcsfaj. Biztonságosan azonban inkább védett mikrokörzetekben termesztjük. Elsősorban olyan fajták termeszthetők sikeresen, melyek mélynyugalmi ideje hosszú, későn virágoznak.
Az első nemesített mogyorófajták magoncok voltak, melyeket később felváltották a tájszelekcióval, majd a keresztezéses nemesítéssel előállított fajták. A legtöbb mogyorótermesztő országban külföldi fajtákat honosítanak meg.
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen folyt a világ fajták hazai körülményekhez jól alkalmazkodó klónjainak szelekciója (pl. 'Nagy tarka zelli K. 5', 'Cosford K.2', 'Római mogyoró K. 1', 'Grosse aus Trient K. 3', 'Bollwilleri csoda K.4', 'Princess Royal K. 6').
Ezekből kereskedelmi méretű szaporítóanyag előállítás hazánkban nem történik.
Intézményünkben Dr. Szentiványi Péter foglalkozott a mogyoró fajtakutatással. Az Érd-Elvirai kísérleti telepünkön az 1950-es években mogyoró fajtagyűjteményt létesítettek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Kamaraerdei törzsgyümölcsöséből származó növényanyaggal. Szentiványi Péter a franciaországi Bordeauxból meghívott, a mogyorófajtákat jól ismerő kollegájával minősítette a fajtagyűjteményünkben található értékesebb és a hazai körülményekhez jól alkalmazkodó, perspektivikusnak szánt, nemzetközileg is ismert fajtákat.
Ennek során határozták meg és emelték ki a következő fajtaazonos egyedeket: 'Római mogyoró', 'Cosford', 'Fertile de Coutard', 'Bollwilleri csoda', 'Fehér Lambert'.
A Kamaraerdei fajtagyűjtemény szelekciója során Szentiványi Péter felismerte és kiemelt a gyűjtemény kevert összetételű állományából egy jó fajtát. Szerinte ez teljesen hasonlított a korábbi 'Bőtermő nagy' nevű fajtára, ezért ezen a néven jelentette be fajtaminősítésre. Ennek eredményeként a 'Bőtermő nagy' mogyorófajta fenntartója lett az intézményünk, és ezen a néven terjedt el a hazai mogyoró ültetvényekben és házikertekben.
A fenti hat fajtából mogyorósarj előállító anyatelep létesült a kísérleti telepünkön. Árugyümölcsös létesítésére alkalmas mennyiségű, fajtaazonos (vegetatív szaporítású) szaporítóanyagot Magyarországon csak az Érd-Elvira kísérleti telepünkön állítanak elő.
Mogyoró génbanki gyűjteményünkben ezen hat fajtán kívül megtalálható még öt Szlovéniából származó fajta is, melyek a későbbi fakadási idejük és jó termőképességük miatt lehetnek perspektivikusak számunkra. Ezek az 'Istrska Dolgoplodina Leska', 'Ennis', 'Segorbe', 'Corabel' és az 'E104' jelű mogyorófajták.
Mogyorófajták
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).
Hasznos linkek
