A hagyományokhoz hűen, idén is megrendezték a feldolgozott gyümölcs-bírálatot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Ceglédi Kutató Állomásán. Az esemény, amelyet idén Dr. Gyuricza Csaba főigazgató úr is megtisztelt jelenlétével, évtizedek óta színes foltja a szürke január-februári időszaknak.
A résztvevők kajszi, valamint szilva termékeket segítettek értékelni a kutatóknak, rostos ivólé, befőtt és lekvár került a figyelem középpontjában. A különböző fajták és hibridek ilyen jellegű összehasonlítása is segíti a kutatómunka helyes irányának megtalálását, a stratégia kialakítását, ezen felül lehetőséget teremt rövid eszmecserére is a jövőt illetően. A feldolgozott gyümölcsök ilyen fajta összehasonlításának több évtizedes hagyományai vannak Cegléden.
Befőtt készítésekor a hőkezelés hatására a fedőszín nagyrészt eltűnik, a gyümölcshús felpuhul, tehát a hosszú pulton tarthatóság, az élénk színeződés nem tud megfelelően érvényesülni. A nagy méret sem indokolt, hiszen nem olyan mutatós, ha nagy darabokban van a felezett gyümölcs az üvegben. Ugyanez elmondható az ivólevekről is: a fedőszín, a keménység, a méret, a küllem teljesen eltűnik a feldolgozás során (darálás, passzírozás, pasztőrözés). Ilyenkor kerülnek előtérbe azok a tulajdonságok, melyek a kajszi élvezeti értékét adják: magas cukortartalom, harmonikus cukor-sav arány, jellegzetes kajszi aroma, élénk narancssárga színű gyümölcshús. Ezek a karakterek mind megtalálhatók a ceglédi fajtákban.
Általánosságban elmondható, hogy a Magyar kajszi fajtakörébe tartozó fajták és azok utódai szolgáltak a bírált termékek legjobb alapanyagaként, valamint a nagyméretű, színes, kemény gyümölcsöt adó világfajták rendszeresen gyenge termékeket adnak feldolgozva (hiszen más volt a nemesítési cél az előállításuk során). A Magyar kajszival nehéz versenyezni, mégis vannak olyan Gönci Magyar kajszi klónok (Gönci 83, Gönci 72), melyek más fajtákkal és Magyar kajszi klónokkal összehasonlítva is jobb eredményeket hoztak. A legtöbb ceglédi fajta Magyar kajszi, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Mandulakajszi utód, ezek szolgálnak az új előállítású hibridek szülővonalaiként is. Ezek nagy gyümölcsű, jó fedőszínű, kiváló ízű, ellenálló vonalak. A fajtaértékű vonalaikból bejelentést is terveznek a közeljövőben a ceglédi intézet kutatói, folytatva ezzel a munkát a korszerű gyümölcstermesztést megalapozó fajták előállítása terén.
Az idei bírálatokon a kajszi termékek mellett, szilvából készült élelmiszerek is felsorakoztak: a befőttek mellett ivólevek és aszalványok, továbbá különleges minőségű lekvárok is elbírálásra kerültek. „A különleges minőségű szilvalekvár kizárólag szilvából, cukor hozzáadása nélkül keményre főzött, de kenhető, sötét színű készítmény, amely héjdarabokat részben tartalmazhat. A különleges minőségű lekvárok tartósítását a hőkezelés és a besűrítés együttes hatása biztosítja.” (Magyar Élelmiszerkönyv).
A szilva ivólére még nem készült el magyar ISO szabvány, ezért az elmúlt években a már jól bevált kajszi protokollt és Fazekas István sokéves tapasztalatát vettük alapul, kiemelkedő sikerrel. Hazánkban a szilvát méltatlanul kis mennyiségben fogyasztják frissen, azonban az utóbbi években egyre több üzletben jelennek meg a polcokon a szilvából készült lekvárok, aszalványok, befőttek és 1-2 ivólé is. A szilvának számos pozitív élettani hatása ismert, ilyen például, hogy az aszalt szilva hozzájárul a megfelelő bélműködéshez, továbbá az egészséges csontozat megőrzéséhez is.
Az értékeléseken elhangzottak alapján nyugodt szívvel kijelenthető, hogy kajsziból és szilvából is lehet minőségi élelmiszeripari termékeket előállítani.
Az első bírálaton szilvából 5 tétel befőttet, 4 tétel ivólét, és 4 tétel lekvárt készítettünk elő bírálatra szilvából, valamint 6 kajszibefőttet, 6 kajszi ivólevet és 3 lekvárt.
A befőttbírálat összegzett eredménye a 23 fős bírálóbizottság megítélése szerint:
Kajszi | Szilva | |
1. hely | Roxana (57 pont) | Opál (52 pont) |
2. hely | Gönci 83 (37 pont) | Zimmer Früzhwetche (40 pont) |
3. hely | Gönci 2 (30 pont) | Albatros 10 (38 pont) |
Az ivólé bírálat eredménye:
Kajszi | Szilva | |
1. hely | Gönci 83 (40 pont) | Zimmer Früzhwetche (61 pont) |
2. hely | Sirena (40 pont) | Opál (41 pont) |
3. hely | Vegyes gyümölcs (37 pont) | Tuleu timpuriu (34 pont) |
A lekvár bírálat eredménye:
Kajszi | Szilva | |
1. hely | Roxana (42 pont) | Centenar (38 pont) |
2.hely | Olimp (29 pont) | Lengyel szilva (30 pont) |
3. hely | Mandulakajszi (28 pont) | Kökény 1 (27 pont) |
Ezzel ellenben a február 11.-ei feldolgozott gyümölcsbírálat során szilva esetében pár a Kárpát medencében fellelhető fajtákból készült termékeket hasonlítottuk össze az első bírálaton kimagaslóan szerepelt termékekkel. A kajszi minták a kutatócsoport álltal elitként vizsgált hibridek közül kerültek ki, melyek más tulajdonságaikban is fajtaértékűnek bizonyultak. 1-1 kontroll fajta is helyet kapott.
A február 11.-ei bírálaton szilvából 7 befőttet, 6 ivólevet és 6 lekvárt készítettünk elő az asztalokra. Kajsziból 6 befőtt, 8 ivólé és 4 lekvár került terítékre. Ezeket a tételeket 18-an bírálták el. Az általuk leadott pontszámok alapján a következő sorrendet állítottuk fel:
A befőtt bírálat eredménye:
Kajszi | Szilva | |
1. hely | H-II 10/14 (43 pont) | Opál (33 pont) |
2.hely | H-II 16/1 (23 pont) | Dâmbrovița (27 pont) |
3. hely | H-II 45/42 (21 pont) | Beregi datolya (27 pont) |
Az ivólé bírálat eredménye:
Kajszi | Szilva | |
1. hely | Gönci 83 (40 pont) | Zimmer Früzhwetche (50 pont) |
2.hely | H-II 50/58 (29 pont) | Opál (39 pont) |
3. hely | H-III 39/28 (26 pont) | Montfort (22 pont) |
A lekvár bírálat eredménye:
Kajszi | Szilva | |
1. hely | Roxana (45 pomt) | Centenar (44 pont) |
2.hely | Olimp (29 pont) | Utility (31 pont) |
3. hely | Mandulakajszi (24 pont) | Lengyel szilva (28 pont) |
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).