A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Cseresznye- és meggy tanácskozásának és fajtabemutatójának megnyitóján Dr. Gyuricza Csaba főigazgató örömét fejezte ki, hogy Magyarország egyik legnagyobb cseresznye és meggy témájú rendezvényének hazánk legnagyobb, agrárkutatást folytató intézménye, a NAIK adhat otthont. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években örvendetesen növekedett, az adottságaink pedig kiválóak, így komoly tartalékunk van ahhoz, hogy jelentős eredményeket tudjunk produkálni a jövőben is.
A főigazgató szavai szerint kutatás, fejlesztés és innováció nélkül nem beszélhetünk gazdasági növekedésről és ez a mezőgazdaságra különösen érvényes. A meggy és cseresznye kutatás területén a NAIK intézményrendszerében folyamatos a munka, amellyel az ágazat versenyképessége fokozatosan tovább javítható. A termelés nem érhet véget a szüretnél, különböző posztharveszt technológiákkal, innovatív csomagolástechnológiák kifejlesztésével kell hatékonyan segíteni az ágazatot. Ezen kutatások központja a Gyümölcstermesztési Kutató Intézet, azonban a kutatóintézetek szoros együttműködése – jelen esetben az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet – a fejlesztéseket a teljes termékpályán, különböző irányokba teszik lehetővé. Jelenleg is komoly erőforrásokat összpontosítunk annak érdekében, hogy a meggy és cseresznye ágazat versenyképessége erősödni tudjon, ezáltal jövedelmezőbb legyen a gazdálkodók tevékenysége ezen a területen is – fejtette ki Gyuricza Csaba.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta: a meggy a második legfontosabb gyümölcskultúránk az alma mögött, de a cseresznye is igen közkedvelt a magyar fogyasztók körében. Kiemelte, hogy 2016-ban a kertészeti ágazatok kibocsátása 348,5 milliárd forint volt, ezen belül a friss gyümölcsök kibocsátása 89 milliárd forint. Ez 13,3%-a, illetve 3,4%-a a teljes mezőgazdasági kibocsátásnak. Az ágazat tehát évről évre jobban teljesít.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a meggy termőterülete hazánkban mintegy 13 ezer hektár, éves termésmennyisége az elmúlt 10 évben az 50 és a 85 ezer tonna között ingadozott. Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2010-ben 37,8 kg-ot fogyasztott a magyar lakosság, míg 2015-re ez már 45,8 kg-ra tehető. A Földművelésügyi Minisztérium célja növelni, de minimum stabilizálni a termelést; a piacot és a jövedelmezőséget - hangsúlyozta Czerván György.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).