Ismét megrendezésre került Fertődön a hagyományos nyári málna szakmai nap
2019. július 16., kedd, 08:58

A tudományos ülést Dr. Lakatos Tamás intézetigazgató és Dr. Varga Jenő, a kutatóállomás vezetője nyitotta meg. Kollányi Gábor (NAIK GYDKI Fertőd) kutató, málnanemesítő elmondta, hogy korábban Magyarország a világ első 5 málna termesztő országa között volt, ma viszont gazdasági okokból drasztikusan lecsökkent a termesztés mértéke. A különböző piaci szereplőknek más-más a málnával szemben támasztott igénye.

A forgalmazó szempontjából fontos a hosszú pulton tarthatóság, jól szállíthatóság, és a fogyasztó mindezek mellé egy jó ízt vár el. A hűtőipar a közepes méretű, gömbölyű, közép piros termést keresi, a termelőknél nagy prioritással szerepel a termésbiztonság. Elmondta, hogy a felmelegedés, az UV sugárzás és a rovarkártétel veszélye ellenére lehet ma is gazdaságosan málnát termeszteni, főleg a dombvidékeken. Előadása végén bemutatott különböző korai, késői és sarjon termő fajtákat. Madarász Zoltán (termelő) saját tapasztalatairól számolt be. Idén a vesszőkön sajnos a rügyek viszonylag nagy százalékban nem hajtottak ki, ezzel jelentős terméskiesés keletkezett az ültetvényeikben. A növényvédelem kérdéséről elmondta, hogy a sarjon termők esetében egyszerűbb az agrotechnika és a növényvédelem a vesszőn termőkkel szemben, és ismételten felhívta a figyelmet a napégés problémájára, tapasztalatai alapján a déli fekvésű területek mutatkoznak veszélyesebbnek.  A hagyományos málna fajtákat sajnos géppel nehéz betakarítani, a szilikon ujjak a szüret során ugyanis jelentősen roncsolják a sarjakat. Komoly problémát jelent a kézi munkaerő hiánya, mindez legjobban gyomtalanításkor és a szedésnél jelentkezik. A kurrens külföldi fajták licencdíját lehetetlenség kigazdálkodni a nagybani piaci 800-1000 Ft-os átvételi árból. Menyhárt Anna (Nógrád Megyei Kormányhivatal) a Drosophila suzukii Nógrád megyei kártételéről számolt be. Ismertette a kártevő néhány jellegzetességét, mint pl.azt, hogy nem tolerálja sem a túlzott hőséget, sem a fagyokat. Csak a félérett vagy érett gyümölcsbe rak tojást. Gyümölcsönként több lárva is károsíthat. Magyarországon egyelőre csak nyár végén és ősszel károsít, hazánkban a fő tápnövényei a bogyósok. A vastagabb gyümölcsök héját nem tudja a tojócsövével átfúrni. Nógrád megyében 2014-ben jelent meg először, ekkor 20%-os kártételt produkált. 2016-ban a málna, szeder, bodza termést szinte 100%-ban megsemmisítette. A védekezés nem megoldott ellene. Agrotechnikai megoldásokkal lehet a kárt csökkenteni vagy megelőzni, mint pl. a sérült gyümölcsök leszedésével, vektorháló alkalmazásával vagy biológiai védekezéssel, fürkészdarazsakkal. Dr. Varga Jenő (NAIK GYDKI Fertőd) a kutatóállomáson tapasztalt Drosophila suzukii kártételekről számolt be. Bemutatta, hogy az ültetvényekben és azoktól távolabb több helyen is csapdákat helyeztek el, amiket hetente értékeltek. Méréseik során bogyónként átlagosan 8-10 lárvát számoltak meg, de nem volt ritka a 20 db nyű sem egy gyümölcsben. Felvázolta, hogy izolátor háló alatt hamarosan kísérlet indul a Fertődi Kutatóállomáson, 4 blokkházban, zárt állományban, mesterséges fertőzéssel és különféle kezelésekkel tervezik a kártevő elleni védekezési lehetőségek tesztelését. Bujna Ferenc (egyéni vállalkozó) a málna egy eddig nem túl ismert feldolgozási lehetőségét mutatta be, a liofilizálást vagy fagyasztva szárítást. Ezzel a speciális eljárással a gyümölcs nedvességtartalma 1% alá csökken, de rehidratálható is akár. Honfy Veronika (NAIK ERTI) az agrárerdészeti lehetőségekről számolt be. Bemutatta, hogy gabonánál hozamnövekedés érhető el agrárerdészeti rendszerben. Itthon inkább gyakori változat a fás legelő. Fertődön egy NAIK-on belüli közös kísérletet állított be a GYDKI, az ERTI és az MGI. Mivel manapság már elengedhetetlen az árnyékolás megoldása a málna termesztésben, agrárerdészeti rendszerben ez jól megoldható. A kísérletben nyárfasorok biztosítják az árnyékot 9 méteres sortávolsággal, köztük málna, szeder és ribiszke került eltelepítésre. Még csak 2 éves az ültetvény, a kiértékelést jövőre lehet majd elkezdeni. Sillinger Fanni (NAIK MGI) a klimatikus tényezők mérési lehetőségeiről beszélt. Mivel a klímaváltozás nagyon veszélyezteti a málna termesztést Magyarországon, ezért speciális mérési rendszereket állítottak be az ültetvényben. Ezek alkalmasak roncsolásmentes levélvizsgálatra, spektrum könyvtár létrehozására, fajták elkülönítésére spektrum alapján. Ismertetett speciális fotoszintézis mérőt és UV sugárzás mérőt is.

A szakmai napon természetesen a látogatók végig nézhették és kóstolhatták a már bejelentett fertődi málna fajtákat és az ígéretes hibrideket is.

A program végén a résztvevők kivonultak a málna ültetvénybe, ahol megtekinthették a kísérleti parcellákat.

 

Programajánló

2019. november 6., szerda, 10:00
Helyszín: Körmendi Kulturális Központ 9900 Körmend Berzsenyi Dániel u. 11.