Nagy sikerű mandula- és mogyorótermesztési szakmai napot tartott a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézete Érd-Elvira majori telephelyén 2017. október 12-én. E két gyümölcsfaj iránt a gazdák körében az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés, amit kiválóan érzékeltetett, hogy a rendezvényen mintegy 140 látogató jelent meg, többségében termelők.
A rendezvényt Dr. Lakatos Tamás, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet intézetigazgatója nyitotta meg, majd Dr. Somogyi Norbert, a NAIK főigazgató helyettese köszöntötte a megjelenteket, valamint bemutatta a marokkói vendégelőadót, Dr. Abdellah Kajji-t, a marokkói nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INRA) meknès-i regionális központjának osztályvezetőjét, aki egyben az agronómiai és növényélettani csoport vezetője.
Ezt követően Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár vázolta a hazai mandula- és mogyorótermesztés tendenciáját az elmúlt 15 évben és bemutatta a kormányzati intézkedéseket, pályázati formákat, amelyek az ágazat versenyképességének növelésére irányulnak.
Dr. Kajji előadásában kitért a marokkói mandulatermesztés sajátosságaira, majd beszélt a klímaváltozás okozta problémákról. A mind gyakoribb és hosszabb aszályos időszak (egyes részeken mindössze 150 mm éves csapadékmennyiséggel) jelentős gondokat okoz, többek között az öntözés racionalizálásával próbálnak ellene védekezni. A marokkói kutatóintézetben foglalkoznak olyan alanyok és fajták nemesítésével is, melyek szembeszállnak a klímaváltozás okozta kihívásokkal.
A kutatói blokkban az Intézet 3 munkatársa tartott előadást, először Ujfalussyné Örsi Dorottya beszélt az Érdi állomás mandulafajta-értékelő munkájáról, melynek alapja a génbanki gyűjtemény. A munkának köszönhetően a csoport már kiemelt néhány tételt, melyek akár a termesztésben levő fajtákkal is felveszik a versenyt. Szügyi Sándor a szaporításban levő mogyorófajtákat és a termesztés sajátosságait ismertette és megismertette a vendégeket a szaporítás különböző technológiáival is. A mandula különböző betegségeit mutatta be Varjas Virág és felhívta a gazdák figyelmét néhány kevéssé ismert gomba kórokozóra is. Rövid szünet után a már tapasztalatokkal rendelkező termelők kaptak szót. Rácz Szabó Róbert, a Pullulo faiskola vezetője saját termesztési tapasztalatait ismertette a NAIK GYKI jogelőd intézményében nemesített magyar fajtákról, beszélt a hazai tapasztalatok hiányosságairól, valamint az új alany- és nemesfajták honosításáról, továbbá a megfelelő művelésmódról és a növényvédelem területén fontos jelenségekről. Sarusi-Kis Kata az oltvány mogyorókból létesült monoszlói ültetvényét és annak munkálatait mutatta be. Végül Dobosi Zoltán balaton-felvidéki korszerű, intenzív művelésmódú kisebb mandula gazdaságát láthatták a vendégek, videófelvételeken pedig bemutatta a mandula buroktalanító és héjtörő gépeket is működés közben.
A rendezvény során a tudományt művelő szakemberek és a termelők közötti kapcsolatok erősödtek, mindannyian új inspirációkkal gazdagon térhettek vissza munkájukhoz.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Napjainkban sajnos a bogyós ágazat egy elég komoly kihívással találta szemben magát. A probléma egy új, hazánkban 2012-ben megjelent kártevő, a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii).